– Nem akarok múzeumba menni! – nyűgösködött Matyi.
– Ugyan miért nem? – nézett fel a keresztrejtvényből Nagymama.
– Azt mondta az óvó néni, valami palástot nézünk meg. Engem ez nem érdekel!
– Pedig az nagyon érdekes – kapcsolódott a beszélgetésbe Nagypapa. – Hallottatok már István királyról és feleségéről, Gizella királynéról. A palástot 1031-ben ők varratták. Eredetileg miseruha volt, később alakították át koronázási palásttá. Ezt és hasonló emléktárgyakat láthattok hazánk történelméből a Nemzeti Múzeumban.
Múzeumi világnap
A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának XI. konferenciája 1977 májusában Moszkvában döntött úgy, hogy megünnepli a múzeumi világnapot. Ezt első alkalommal 1978. május 18-án tartották meg. Azóta már több mint száz ország közel 30.000 múzeuma vesz részt a minden évben ugyanezen a napon tartott eseményen.
Az ünnep célja, hogy komolyabb figyelem forduljon a múlt emlékeit őrző és bemutató intézmények felé. A múzeumok a kulturális párbeszéd, a közműveltség gazdagításának és az emberek közötti kölcsönös együttműködés megteremtésének fontos eszközei. A világ múzeumai által őrzött emlékek, értékek és jelképek napja ez, amelyek mind a kultúránk részét képezik. A világnap üzenete: amit a múzeumokban látunk, nem holt anyag, hanem létünk előzménye, emberi mivoltunk szimbóluma.
Múzeumok Nemzetközi Tanácsa
A Múzeumok Nemzetközi Tanácsát a II. világháborút követően Párizsban alapították meg. Rögzítették, hogyan szolgálhatnák a múzeumok a társadalmat és a fejlődést. Három fő céljuk: hogyan lehet megőrizni kulturális kincseinket, a múzeumok szerepét a nevelésben, valamint a kulturális vívmányok nemzetközi áramlását.
A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának feladata a múzeumok és a szakma fejlesztése, a kulturális örökség megőrzése. E nap megrendezése lehetőséget kínál az egész világ szakemberei számára, hogy népszerűsítsék intézményüket.
1992 óta minden évben egy-egy külön témát választanak a múzeumok napjára. A múzeumok világszerte összefognak, hogy az adott téma köré rendezvényeket, kiállításokat és oktatási programokat szervezzenek, hangsúlyozva az intézmények felbecsülhetetlen hozzájárulását a társadalom működéséhez.
A 2024-es múzeumi világnap célja, hogy a múzeumok oktatásban és kutatásban betöltött kulcsfontosságú szerepére felhívja a figyelmet. Azt is szeretnék hangsúlyozni, mekkora jelentőséggel bírnak a múzeumok dinamikus intézményként a tanulás, a felfedezés és a kulturális megértés területén.
Miért pont múzeum?
A gyakori múzeumlátogatás csökkenti a stresszt, műveltté tesz, gondolkodásra sarkall, és fejleszti a társas kapcsolatokat. Akkor is érdemes ellátogatni valamelyik kiállításra, ha a tudományok vagy a művészetek valamelyik részterületével kapcsolatban akarjuk elmélyíteni tudásunkat.
A múzeum élővé teszi azt a tudást, amit a könyvekből és az internetről szerzünk meg. Ha a gyermekeinkkel körbesétáljuk egy dinoszaurusz két emelet magas csontvázát, az sokkal maradandóbb élményt jelent nekik, mint ha ugyanerről csak az okostelefonunk képernyőjén mutatnánk egy képet.
– Ismeritek a leghíresebb múzeumokat? – kérdezte Nagymama.
– Szépművészeti, Műcsarnok, Nemzeti Galéria, Iparművészeti, Néprajzi, Mezőgazdasági… – sorolta Zsófi.
– Van Marcipán- és Boszorkánymúzeum is!
– Meg a Nemzeti Múzeum! – kiáltott fel Matyi. – Oda megyek holnap. Mégis megnézem a palástot…
Szerző: Tóth Réka
