– Ne-po-mu-ki – betűzgette egy szobor feliratát Matyi a Duna-parton sétálva. Nagyon büszke volt arra, hogy kezdte ismerni a betűket. – Micsoda név! – nevetett fel. – Hogy hívhatnak így egy embert?
– Nepomuk tulajdonképpen egy városnak a neve, ami Pilsen közelében van – kezdett bele a mesélésbe Nagypapa. – Itt született Szent János, aki cseh pap volt, később keresztény vértanú. Ő lett Csehország védőszentje, Közép-Európában az egyik legnépszerűbb újkori szent.
Nepomuki János élete
A XIV. században élt, ősei félig csehek, félig németek voltak. A prágai dóm papja lett, jogi tanulmányokat folytatott. Ekkoriban az egyházi vezető, az érsek és az akkori cseh és német-római király, Vencel között nagyon feszült volt a viszony. Az uralkodó igyekezett elnyomni az egyházat, csökkenteni annak hatalmát.
A király haragja egyre inkább János felé irányult. Ő volt ugyanis Johanna királyné gyóntatója is, akit féltékeny férje hűtlenséggel vádolt. János nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot.
Jánost Prágában elfogták, a vártorony börtönébe vetették. Kegyetlenül megkínozták, állítólag fáklyával maga a király is, de János nem árulta el a titkot. „A pap, akinek Isten zárta be a száját, örökké hallgatni fog.” Megölték, majd holttestét a Károly hídról a Moldva folyóba dobták. Így vált a gyónási titok mártírjává. Egyes források szerint egy fény jelezte, hogy hol keressék a holttestet, mások szerint leapadt a Moldva, és úgy találták meg. Holtteste a prágai Szent Vitus-székesegyházban nyugszik.
Szent lett
A sírjánál különös eseményeket kezdtek el észlelni. Ráccsal kellett körülvenni, mert aki megközelítette, az meghalt. Amikor pedig ki akarták szedni a sírból a holttestét, a sírásók sorra szörnyet haltak. Tetemének feltárásakor nyelve piros színűre változott, amit azóta is ereklyeként tisztelnek.
Évszázadokkal később, 1729-ben avatták szentté. Ekkor lett Nepomuki Szent János emléknapja május 16-án. Ő lett a folyók, hidak, hajósok, halászok, fuldoklók, vízimolnárok védőszentje. Később a bányászok, főleg a sóbányászok is hozzá fohászkodtak. Sok helyen úgy ábrázolják, hogy mutatóujja az ajkai előtt van, ezzel inti csendre magát és másokat.
Jánoska-eresztés
Ünnepének előestéjén vízi körmenetet rendeztek. A Jánoska-eresztés során Nepomuki Szent János szobrát virágokkal, szalagokkal feldíszítették, zászlókkal, ágakkal ékesített uszályra helyezték, majd a folyón leúsztatták. Később gyertyákat vagy égő szurokkoszorúkat (jánoskákat) úsztattak le a vízen. A szobrot fáklyásmenet és zenés felvonulás kísérte. Ezzel kértek megfelelő vízállást, védelmet az árvizek ellen. Utána majálisszerű mulatságot tartottak, halászlét főztek, bort ittak.
Templomok, kápolnák, szobrok
Templomokat, kápolnákat is emeltek a tiszteletére különböző bányásztelepüléseken, többek között Parajdon. A legnagyobb Nepomuki Szent János-templomok Csehországban és Szlovákiában találhatók. Sok kápolnát szenteltek neki Erdélyben, de Magyarországon is van belőlük bőven, főleg folyó menti településeken. Közép-Európában, legfőképpen a barokk korban rengeteg szobrot készítettek a tiszteletére. Kis túlzással országszerte szinte minden folyó partján vagy hídján található belőle egy, mint ahogyan ez is itt, a váci kompnál.
Szerző: Tóth Réka
