Ki számít hasznosnak egy társadalomban? Kik azok, akiknek a munkája elengedhetetlen egy jól működő közösséghez?
Első körben szükségünk van olyanokra, akik törvényeket hoznak, és ezekkel irányítják a mi kis életünket. Vezetőkre, akik azt tartják a legfontosabbnak, hogy nekünk mi a legjobb. Ezeket a rendelkezéseket valahogy be is kell tartatni, erre kell a rendőrség. Megfélemlítenek, hogy elmenjen a kedvünk a bűncselekményektől, de adott esetben meg is védenek minket azoktól, akik velünk szemben követnének el szabálysértéseket. A tűzoltók, mentősök és orvosok biztosítják az épségünket. A bírói hatalom is létfontosságú. Egy független hatalmi ág, akik igazságot tesznek peres ügyeinkben.
Szerintem egy társadalom működésképtelen kultúra és kiművelt emberfők nélkül. Színészek, akik görbe tükröt tartanak. Zenészek, akik dallamaikkal és szövegeikkel feledtetik vagy erősítik érzéseinket. Képzőművészek, akik alkotásaikkal képet adnak arról, ami őket foglalkoztatja. Ez minket is érinthet. Ha nem, akkor is megelégedhetünk szemeink gyönyörködtetésével. A tanárok is pótolhatatlanok. A jövő generációjának okosítása, a tudás átadása nélkül a társadalom olyan, mint egy partra vetett tengeriuborka. Nem élhetünk tudósok nélkül sem, a tudományos felfedezések jobbá tehetik az életünket. Nemcsak a természettudományos, hanem például a társadalomtudománnyal kapcsolatos vívmányok is kifejezetten előremutatók tudnak lenni. Az imént felsorolt hivatások azonban a gazdaság számára nem jelentenek rövid távú hasznot. Ezért a hatalmat gyakorlók sokszor beleesnek abba a hibába, hogy nem támogatják őket megfelelően, esetleg nem biztosítanak nekik megfelelő mozgásteret.
Értelmiségiekre is szükség van, de a mezőgazdasági dolgozók talán még fontosabbak. Hiányukban ugyanis valószínűleg éhen halnánk. Az iparnak pedig mindennapi életünk megkönnyítését köszönhetjük. Hol is lennénk kenyér meg kenyérpirító nélkül?
Acsády-Pongyor Áron
