A címben jelzett szlogent fokozhatjuk: Éljünk a természet közelében! Ki a szabadba! A sort még hosszan folytathatnánk, hiszen valamennyien érezzük, hogy a civilizáció okozta ártalmak elől, a zajos, füstös, túl forgalmas városi létből sokszor elvágyódunk a csendes, háborítatlan nyugalomba.
Jeles napok
Természetünk védelme világszerte közös felelősségünk, mindennap fontos felhívni a figyelmet a minket körülvevő környezet sokszínűségére, megóvására. Különösen aktuális ez május 22-én, hiszen ekkor ünnepeljük a magyar természet napját, valamint a biodiverzitás világnapját. Ebben az időszakban még több figyelem irányul a magyar természeti értékekre és a biológiai sokszínűségre.
A kezdetek és a cél
A három legnagyobb magyar környezetvédelmi civil szervezet: a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2014 végén aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy megerősítse a hazai természetvédelem helyzetét. Céljuk ezzel az volt, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar természeti értékekre. A kezdeményezéshez számos szervezet és magánszemély is csatlakozott. Ezzel a példátlan összefogással létrejöhetett a magyar természet napja. A jeles napot először a Margit-szigeten található Holdudvarban tartotta meg a három kezdeményező szervezet 2015. május 22-én. Azóta is minden évben egyre többen csatlakoznak, és felhívják a figyelmet a magyar természeti kincsekre és megőrzésük fontosságára.
Különleges természeti értékeink…
…kerülnek előtérbe ezen a jeles napon. Hazánk értékes növény- és állatvilággal büszkélkedhet, közöttük sok a védett faj. Fontos, hogy megismerjük és óvjuk őket. Fokozottan védett például az északi pocok, több méhfaj, a vidra, az erdei pele, a vakond vagy az uhu.
Magyarországnak lenyűgöző természeti értékei vannak, aminek az is bizonyítéka, hogy három tájegységünk is rendelkezik a védett területek számára adható legmagasabb európai elismeréssel, az Európa Diplomával.
Tudtad, hogy létezik egy 29 országra kiterjedő, 73 diplomás területet felsorakoztató összeurópai természeti értéklista, amelyen megtalálható az említett három magyarországi tájegység is?
A három diplomás
Elsőként a 8 millió éves mocsári ciprus megkövesedett maradványait említhetjük Ipolytarnócon, ami 1995-ben kapta meg az elismerő címet. Itt 20 millió éve egy vulkánkitörés elpusztította az akkori növény- és állatvilágot, de egyben konzerválta is a régmúlt idők emlékeit. Európában egyedülálló módon megőrződtek az akkori iszapos folyóparton csúszkáló állatok (ragadozók, madarak, orrszarvúak, kis patások) lábnyomai. A kőzetekbe zárt levéllenyomatok, megkövült fatörzsek segítségével lehet visszaidézni a régmúlt vegetációját.
A Nagykovácsi szomszédságában található Szénás-hegycsoport ugyancsak 1995-ben kapta meg az Európa Diplomát és a vele együtt járó védettséget. Az alapkőzete dolomit, de nemcsak geológiája és felszínformái miatt fontos a terület, hanem azért is, mert sziklagyepein és lankáin fordul elő a világon egyedülálló pilisi len.
A harmadik diplomás a Tihanyi-félsziget vulkanikus képződménye az egykori tűzhányóműködésre utaló, szárazföldünkön ritka forráskúpjaival és gejzírmezőjével. Ez 1952-ben lett az ország első tájvédelmi körzete, 1997-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, és 2003-ban nyerte el a diplomát.
Laczkó Zsuzsa írása
