Haj, Villő!

Mix
PEOPLE TEAM tábor

– Képzeld, jött egy új kislány az oviba! – újságolta Nagypapának Matyi.

– Tényleg? Hogy hívják?

– Villő.

– Hát az meg micsoda név?

– Te, Papa – dorgálta meg őt Nagymama. – Nem emlékszel, hogy gyerekkorunkban még szokás volt falun a villőzés?

Villőzés

Virágvasárnapon a kiszézés után a lányok fűzfa- vagy somfaágakat tördeltek, és azokat szépen feldíszítették fehér szalagokkal vagy kis koszorúkkal. Egyes helyeken a villőágakra hímes tojásokat akasztottak a közelgő húsvét előjeleként. Ezt nevezték villőnek, az ág körbe hordozását pedig zöldághordásnak, avagy villőzésnek.

A lányok megálltak a házak előtt, és bekiabáltak: „Van maguknak virágvasárnapjuk?” Nagy ritkán azt felelték bentről, hogy nincs, ekkor a lányok továbbmentek. Ha viszont azt, hogy van, énekkel folytatták:

„Haj, villő! Falu végén selyemsátor. Haj, villő! Jaj, de piros a mező.”

Vagy így:

„Villő, villő, várj meg, kereszt, várj meg, villő, villő, hadd fonjam be sárhajam.”

A gazdasszony kiment az udvarra, és ajándékba tojást adott. Aztán az egyik ágról letört egy gallyat, és játékosan elverte vele a lányokat. Közben azt kívánta nekik, hogy mind menjenek férjhez.

Egyes helyeken a lányok az ágakra aggatott szalagokból vagy koszorúkból egyet-egyet otthagytak a háznál ajándékba. Ezekkel azt kívánták, hogy a gazdának legyen bő termése és egészséges jószágai.

Hasonló tavaszköszöntő szokás volt a zöldágazás. Ekkor az eladósorban lévő lányok egy egész kaput készítettek zöld ágakból, felpántlikázták, és azt feltartva mentek végig az utcán. Mialatt átbújtak a kapu alatt, közben énekeltek is.

– Csak nem a Bújj, bújj, zöld ágat? – kérdezte lelkesen Matyi.

– De bizony! Ezt is virágvasárnapkor csinálták.

Virágvasárnap

– Nagypapa, annyiszor mondod, hogy virágvasárnap. Értem, hogy virág, értem, hogy vasárnap, de a kettő együtt micsoda?

– Ez a húsvét előtti vasárnap neve, ezzel kezdődik a nagyhét. Idén ez március 24-re esik.

Régen ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe, méghozzá szamárháton. Útja az Olajfák hegyén és a Kedron patak völgyében, majd az Aranykapun át vezetett. A nép ünnepléssel fogadta őt, a Messiást, felszabadítót látták benne. Mivel az emberek nagyon tisztelték őt, az utat betakarták ruhákkal, gallyakkal, egyes feljegyzések szerint pálmaágakkal. A pálma a győzelem jelképe. Más nyelveken nem is virágvasárnapnak, hanem pálmavasárnapnak nevezik. Útja a jeruzsálemi templomba vezetett. Érezte, hogy szenvedések várnak rá, tudta, hogy keresztre fogják feszíteni. Ő mégis megérkezett, hogy reményt adjon az emberiségnek.

Ezen a napon barkát szenteltek a templomban, hogy ne érje az embereket betegség vagy természeti csapás, majd utána körmenetet tartottak a barkaágakkal, főként gyerekek részvételével. Virágvasárnapkor zarándoklatokat is szokás tartani. A délutáni misén adták elő a passiót, azaz Jézus szenvedéstörténetét, sokszor dramatizálva.

– Egyébként a „villő” szó valószínűleg latin eredetű, és lombot jelent – fejezte be a mesélést Nagypapa.

– Akkor majd holnap ezt elmondom az új kislánynak! – ujjongott Matyi. Zsófi pedig font egy szép koszorút fűzfaágakból.

Szerző: Tóth Réka


Az éltető víz
Népszerűség

LEGFRISSEBB

PEOPLE TEAM tábor

Nem tehetek róla!

Hibáztassunk másokat! Mert az könnyebb, mint megmagyarázni magunknak, hogy nem úszni tanulunk, hanem próbáljuk magunkat vízbe fojtani. Megtanultunk alibit keresni…
PEOPLE TEAM tábor

3. turnus – csapatok

A harmadik turnusban nem színek szerint voltak felosztva a csapatok, hanem mindegyik egy-egy sportágat képviselt. Őket mutatnánk be nektek. EVEZŐSÖK…

KAPCSOLÓDÓ

PEOPLE TEAM tábor
Mix

Csalni nem ér

Kedves Jézuska és munkatársai! Nagyon remélem, hogy idén eljuttok hozzánk! Jézuska, a…