Ti is várjátok már a napsütéses, meleg tavaszt? Én február elejétől sürgetném az időt, hogy mielőbb múljon el a hideg tél, és kitavaszodjon. A farsangi mulatságokon túl húsvétig sem maradunk jeles napok nélkül. A három meleghozó névnapját ünnepeljük ekkor.
József, a második vándor
Március közepén, 18-án Sándor kezdi, 19-én József-nap van, 21-én pedig Benedek-napot jelez a naptár. Minden magyar gyerek és felnőtt kívülről fújja a mondást: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.” József, a második meleghozó a legismertebb hármójuk közül. Ez a héber eredetű név a 18. századtól folyamatosan a leggyakoribb férfinevek között van. A 2000-es években Magyarországon a 28–43. legnépszerűbb férfinév. Más nyelvekben is közkedvelt. Sok nyelvben hasonló hangzású, angolul például: Joseph, oroszul Joszif, németül több alakja is van: Joseph, Josef, Joscha, sőt Jupp. Azt tudtátok, hogy a híres olasz zeneszerző, Giuseppe Verdi is ezt a nevet viselte?
A Biblia és a szentek
A vallásos emberek előtt jól ismert, hogy ez bibliai eredetű név, hiszen József, az ács volt a Szent Család feje, Jézus nevelőapja. A katolikus hagyományokban IX. Piusz pápa 1870-ben Szent Péterrel együtt az egyetemes katolikus egyház védőszentjévé nyilvánította. Népszerűségét az is bizonyítja, hogy nemcsak a munkások (asztalosok, favágók) védőszentje, hanem a házasság és a család, valamint az árvák védőszentjének is tartják.
Hagyományok, szokások
Nagyon sok népi hiedelem, jóslás kapcsolódik a József-naphoz. Megfigyelések alapján a következő 40 napi időjárást is megjósolták ekkor. Ha ezen a napon mennydörög, akkor Péter és Pál napján, az aratás és szénahordás idején jégeső várható a határban, viszont jó lesz a bortermés. Ha szivárvány jelenik meg az égen, a széles sárga sáv gazdag búzatermést, a széles piros pedig szintén jó bortermést ígér. Ezen a napon hajtották ki először a jószágot a legelőre, György-naptól pedig már kinn is hagyták egészen őszig. A méhészek számára is fontos volt március 18-a, mert a téli bezárás után ekkor engedték ki a méhrajokat a kaptárakból. Innen származik az alábbi mondást: „Atya, Fiú, Szentlélek, Isten nevibe induljatok, rakodjatok, minden mézet behordjatok!”
A tavasz kezdete
Ezen a napon már a tavasz kezdetét is ünnepelték az emberek. Ezt jelzi a jószág és a méhek kiengedése a szabadba, de a mezőgazdasági munkák megkezdése is. Azt tartották, hogy ha ezen a jeles napon elkezdik a szántást, jó termés lesz. Kezdődhetett a borsó, a fehérbab, a zab és a répa vetése is. Örömteli esemény a fecskék és a gólyák visszatérése a hosszú útjukról. Népi megfigyelések szerint József-napon szólalnak meg először az énekesmadarak (bár a pacsirták már február 19-én, Zsuzsanna-napon). Ezt azzal magyarázták, hogy „Szent József kiosztotta nekik a sípot”.
A bukovinai magyarok körében igazi ünnepnap volt, a tavasz első napját ünnepelték munkatilalommal. Dunaszerdahelyen pedig az iparosok ünnepének tartották, és céhes zászlóikkal vonultak a templomba.
Laczkó Zsuzsa írása
