Az idei évünk szökőév, a naptárunk 2024. február 24-ét szökőnapként jelöli. Ez egy névnap nélküli nap. A Mátyás-nap áttolódik 25-ére, és az összes többi névnap is eggyel továbblép, egészen a hónap végéig, 29-éig. Ebben az évben ugyanis a második hónapunk nem 28, hanem 29 napos.
Szökőnap, szökőév
Halljuk, használjuk ezeket a szavakat, de vajon tudjuk-e a jelentésüket, az eredetüket? A szökőnap elnevezés egy toldaléknapot jelöl. Miért van rá szükség? Azért, hogy a naptár szinkronba kerüljön a csillagászati (tropikus évvel) és az évszakok szerinti idővel. Ugyanez az oka a négyévente előforduló szökőév létezésének is. A szokásos 365 napnál ez is egy nappal többet tartalmaz.
Hogyan alakult ez ki?
Az év mérésének több módszere is van. A csillagászati év az az egység, amely alatt a Nap március 21-től a következő március 21-ig megteszi a 360 fokos útját. Ez pontosan 365 nap, 5 óra, 48 perc, 47 másodperc, azaz 365,2422 nap. Egy másik módszer szerint a csillagokhoz viszonyítanak, de itt sem azonos a Nap és csillag kelte és nyugta, itt sem kerek szám a végeredmény: 365,2596 nap. Egy harmadik mérési módszerrel is tört számot kaptak, ami nagyon megnehezítette a naptár készítését. Erre nagyon régen rájöttek, Egyiptomban már az i. e. IV. században minden negyedik évben beiktattak egy szökőnapot.
A Hold járása, eltérések, napok csúszása
Az ókori népek megpróbálták minél pontosabbá tenni az év mérését, a naptárt szinkronba hozni az évszakok szerinti idővel. Numa Pompilius, a második római király i. e. 700 után a 304 napos naptárt 355 naposra bővítette. Később kétévente egy 22–23 napos szökőhónapot illesztettek be. Julius Caesar uralkodása alatt alkották meg a Julianus-naptárt, ami egészen jónak tűnt, hiszen a naptári év és a tropikus év mindössze 11 perccel és 14 másodperccel tért el egymástól. Igen ám, de az idők során, 100 év alatt ez már egynapnyi különbséget eredményezett. 1582-re az eltérés már elérte a 10 napot. A XIII. Gergely pápa által felkért tudósok megtalálták a megoldást: egyrészt 1582. október 4-e után október 15-e következett, másrészt módosítottak a szökőévek rendjén. Magyarországon 1587-ben vezették be a Gergely-naptárt, és ekkor október 21., szombat után november elseje, vasárnap következett.
Egy kis matek
A Gergely-naptárban nem minden negyedik év automatikusan szökőév. Annak a feltételnek kell teljesülni, hogy az évszám maradék nélkül osztható legyen néggyel, de ne legyen osztható százzal (kivéve a 400-zal osztható évszázadokat: 1600, 2000). Így matekozták ki, hogy 2024 megfelel a feltételeknek.
A szökőnap szintén a római naptártörténeti hagyományok miatt került 24-ére, bár vannak olyan országok, ahol 29-én tartják.
Laczkó Zsuzsa írása
Forrás: Maticsák Sándor: Vándorló napok. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2006.
