Bizonyára sokan egyetértetek velem, hogy elég volt a hosszú, hideg télből, itt az ideje, hogy jöjjön a tavasz. Aki így gondolja, az legyen résen, és figyelje a medvéket február második napján, mert ők megjósolják, hogy mikor következik be az évszakváltás.
Február 2-án a katolikus egyház a gyertyaszentelő Boldogasszony napját ünnepli. Ehhez az emléknaphoz számos népszokás kapcsolódik. A vallási közösségek arról emlékeznek meg, hogy Szent József és Szűz Mária ezen a napon, negyven nappal a születése után mutatta be Jézust a jeruzsálemi templomban. Innen ered az Urunk bemutatásának ünnepe elnevezés. A templomban jelen lévő agg Simeon Jézusban felismerte az üdvösség hozóját, és a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte őt. Innen ered a gyertyaszentelés szokása, így a szentelt gyertya, amely felemészti magát, hogy másoknak szolgálhasson, már az ókeresztény korban Jézus legrégebbi jelképévé vált.
A gyertya szerepe…
…nagyon fontos, erre utal az ünnep neve is. Ezen a februári napon szentelik meg, ezzel kezdődik a mise, hogy az isteni fény kiáradjon, és eltöltse a híveket, majd gyertyás körmenet következik. A néphit azt tartja, hogy a pap által megszentelt gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket és a halottakat, végigkíséri az ember életét a bölcsőtől a koporsóig. A keresztelésig az újszülött mellett azért világított, hogy a rontó szellemeket távol tartsa, nehogy kicseréljék a „pogánykát”. A fiatal anya kezében égő gyertyával ment először a templomba, de a betegek, haldoklók, sőt a halottak mellett is gyertyát gyújtottak. Ez a szokás az ünnepeken ma is megmaradt, gondoljunk a mindenszentekre, a halottak napjára, az adventi, karácsonyi időszakra.
Egyes vidékeken elterjedt, hogy vihar, villámlás vagy jégeső ellen is segít, sőt a gyümölcsfákat is megveregették vele, hogy bőven teremjenek.
A medvék
A medvék időjósló szerepe is február 2-ához kötődik. Ha a téli álmából ébredő mackó a barlangjából előbújva a napsütésben meglátja az árnyékát, megijed tőle, és visszamegy. Akkor még folytatódik a zord időjárás, később tavaszodik. Innen a mondás: „Inkább farkas ordítson be az ablakon, mint hogy kisüssön a nap!”
Az ünnep története
Gyertyaszentelő napja az ókori Rómában tavaszkezdő nap volt, ekkor fáklyás körmenet járta be a várost. A szokást a kereszténység is átvette: Jeruzsálem már a 4. században, Róma a 7. században fogadta el az ünnepet. A nyugati egyházban a 10. századtól egyre inkább Mária tisztulását emelték ki, majd 1960-tól ismét az Úr ünnepeként, bemutatásaként tartják számon.
Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Azóta ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli a világon, akik megszentelt életet élnek.
Laczkó Zsuzsa írása
