Bizonyára te is találkoztál már azzal az érzéssel, hogy legszívesebben elsüllyednél olyan mélyre, amennyire csak lehet. Persze, ez mindenkivel megesik. Talán néha kicsit többször, de annyi baj legyen; előbb-utóbb hozzá kell szoknod. Nincs más választásod. NINCS. Amikor olyan elveszett vagy, hogy az már fizikai fájdalmat okoz, és senki nem tehet ellene semmit… Ennél rosszabb dolog nincs a világon!
Amikor úgy érzed, hogy kidobnád a holmidat az ablakon, és ugranál utána. Egy másik dimenzióba, egy másik helyre akarsz kerülni, de egyszerűen nem teheted. Hogy miért? Egyszerű. Csak mert nem. Ennyi! Amikor annyira megbántanak, hogy lángolsz belülről, és emészt az elviselhetetlen fájdalom, mintha egy ártatlan kis féreg lennél, aki beleszorult a fába. Lehetetlen. Vagy mégsem?
Amikor úgy érzed, hogy sehol sem találod a helyed… Na igen. Ez már valami. Akárhova is menekülsz, sohasem fogod megtalálni a tökéletest, mert a múltad kísért, és ez ellen akkor sem tehetsz semmit, ha eladod a lelked az ördögnek. Amikor mosolyogsz akkor is, ha belülről szépen, lassan, kínok közt felemészt a bűntudat, bánat, féltékenység. Megesik.
Amikor elárulva érzed magad, mégis úgy viselkedsz, mint akinek semmi baja az égvilágon. Mint egy elveszett lélek vándorolsz északról délre, keletről nyugatra. Semmi esélyed a normális dolgokhoz. Amikor egy szerelmi csalódás annyira fáj, hogy a halált választod. Na, ez nehéz sors, nem? Amikor akkor is mosolyogsz, amikor sírnod kéne. Mások a fele útig sem jutnak el!
Egyesek meg azon rinyálnak, hogy nincs 1 000 000 márkás ruházatuk. Amikor valaki nem kap, csak 9000 Ft zsebpénzt. Amikor nem becsüli meg, amije van. Amikor hálátlan. Faragatlan. Tiszteletlen. Amikor téged bánt elkeseredett élete miatt. Amikor nem tud szembenézni a saját problémáival. Amikor csak megszólal, árad belőle a rosszindulat és romlottság…
Ha jól tudom, erre mondják, hogy az élet nem fair. Mindig a jók bűnhődnek. És mit kapnak az árulók, a rosszak? MINDENT! És még annál is többet. Sőt! Az érzés, amikor nem tudod, hogy mi a francot csináltál, amiért ennyi büntetést kapsz, de te 19 alkalom után huszadjára is felállsz, leporolod a nadrágod, felteszed bájos mosolyod az arcodra, és sétálsz tovább.
Ezt nevezik erőnek, akaratnak és csodálatraméltóságnak. Világos, mint a nap!
Neuvirt Zsani
