Melyik korszakban élnél legszívesebben? Mit tudsz a mögöttünk hagyott időkről? Szeretnél többet tudni?
A 20-as években nagyon felkapott volt a szving, a jazz, és ne felejtsük el a charlestont se. A ruhák minden nőt a kor eszményi nőjének akartak mutatni, ezért a bő szabásvonal hódított, amiben nem lehetett látni a nők alakját. Ez a divat a nőalak fiatalságát hirdette, az érett nőiesség már nem volt divat. Egy egészen új életmód jött létre. A többrétegű szoknyák is eltűntek, és helyükbe lépett az egyrétegű divat, amiben már könnyebb volt nem megsülni legalább. A férfidivat is változott, de a változás lassabb volt. Divatossá váltak a sötétkék, a drapp és a szürke zakók. A 20-as évek divatforradalma abból is állt, hogy most már nem lehetett a ruha alapján megállapítani, hogy ki melyik társadalmi osztályba tartozik. Szórakozni bálokba is jártak még, de sportolni is. A 20-as, 30-as évek voltak a boldog békeidők. Ha másért nem, ezért mindenképp szívesen éltem volna ebben a korszakban, de még az akkori divat is nagyon tetszik.
A 30-as években is népszerű volt a jazz, nagyobb zenei áttörés viszont nem történt. Az opera is kedvelt volt mint szórakozás, filmek és színdarabok terén pedig közkedveltségnek örvendtek a musicalek (pl. Óz, a nagy varázsló). Bevezették a nadrágot a nők ruhatárába. Aki ezt a stílust képviselte, annak legjobb választás lehetett egy remekbe szabott elegáns bársonyzakó, klasszikus, élére vasalt nadrággal. A nagy gazdasági világválság miatt nagyon sok volt a feszültség. Nem szeretnék abban az időszakban élni, mert a nadrágkosztümre rá se tudok nézni.
A 40-es évekre a háború és a felborult társadalmi szerepek hatására a ruházatban az egyszerűség és az erős, jellegzetes vonalak domináltak. A nők vállát tömés szélesítette, szoknyájuk térd alá ért. A negyvenes évek szenzációja azonban kétségkívül egy amerikai találmány, mégpedig a ma is előszeretettel viselt nejlonharisnya lett. A II. világháború ekkor bontakozott ki. Ugyan ki élne ilyen körülmények között, még ha más vonzza is?
Az 50-es évek: ez az évtized a fényűzésről szólt. Ebben az időben lett felkapott a rockzene. Ekkor már nem kísértettek a II. világháború borzalmai.
A 60-as években ott volt a The Beatles, a rock and roll, a The Doors és a The Beach Boys, ezek voltak a fontosabbak. A divatban is nagyon sok változás történt. A miniszoknya születése is erre az évtizedre tehető, olyannyira, hogy az évtized közepén már akár a combközépig érő modellek is elfogadottak voltak. A hippiség ekkor vált életstílussá. Szórakozni mozikba vagy házibulikba jártak, esetleg fesztiválokra (Woodstock). Még nemigen voltak diszkók. Az 1960-as éveket meghatározta a vietnámi háború, ez ellen léptek fel a hippik, akik a béke harcosai voltak. A zenék miatt élnék ekkor a legszívesebben.
A 70-es években jött be az etno- és a diszkózene, szórakozni diszkóba és moziba jártak. Ralph Lauren már a dolgozó nők számára is remek ruhákat készített: dzsörzéből. A 70-es éveket az etno stílus jellemezte. Ebben az időben valószínűleg nem volt ember, akinek nem volt trapéznadrágja vagy legalább egy nadrágkosztümje. Mondjuk, nem tudom, mi a rosszabb, ha nincs trapéznadrágod, vagy ha nem vagy – úgymond – ember. Kipróbálnám mindenképpen az akkori diszkókat, és összehasonlítanám a mostani bulikkal.
A 80-as évek divatja nem éppen a visszafogottságról lett híres. Élénk színek, harsány minták, hatalmas formák, meghökkentő ötletek: mind a 80-as évek sajátja. Egyre több volt a szórakozási lehetőség, diszkók, mozik, klubok, egyre több minden fejlődött. Én nem szívesen élnék akkor, jobb lenne szerintem inkább, ha elfelejtenénk azt az évtizedet. Nekem kicsit harsány az egész stílus.
A 90-es években feltört Madonna, a Nirvana, a Spice Girls, a Backstreet Boys. Hódított a grunge, divat volt a choker nyaklánc. Mindenki koncertekre, moziba, bulikba járt szórakozni. Engem különösebben nem vonz ez az évtized, de bajom sincs vele igazából.
Én legszívesebben a napjainkban élnék. Tudom, hogy voltak jó dolgok régebben, viszont amikor az ember benne él, máshogy látja kicsit. És miért is próbálnék ki egy másik időszakot, ha nem tudom biztosra, akkor hogy érezném magam, és ha itt jól érzem magam?
Madácsi Emese
