– Nagymama, mikor sütünk kalácsot? – kérdezte Zsófi.

– Hamarosan, húsvétvasárnapra – nyugtatta meg Nagymama.

– Miért, mi van akkor? Meséld el! – mondta Matyi.

– Elmondom, ha segítesz krumplit tisztítani a böjti dödölléhez.

– Húsvétvasárnap a keresztény világ legnagyobb ünnepe. Jézus Krisztust pénteken feszítették keresztre, három nap múlva, vasárnap támadt fel. Ugyanakkor a tavasz eljövetelét is ünnepeljük ekkor.

Mikor van húsvét?

Hivatalos források szerint a húsvét időpontja mindig a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. 325-ben határozott erről a niceai zsinat. Az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez tartja magát. 2024-ben ez március 31. Mivel az ünnep dátuma évről évre változik, a húsvét úgynevezett mozgó ünnep. Ezt megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére ez a lelki és testi felkészülés ideje.

Húsvéthoz kapcsolódó szokások

Ilyenkor régen nem főztek, nem hordták ki a trágyát az istállóból, nem varrtak, nem sepertek. Egyes helyeken úgy tartották, a sepréssel elsepernék a locsolókat. Nem hajtották a csordát, nem fogtak be állatot sem. Húsvétvasárnap fontos szerepe volt a víznek; úgy vélték, aki hamarabb merít vizet, az szerencsés lesz. Napfelkelte előtt vizet öntöttek a keresztútra, ezt hasznosnak tartották jégeső és veszedelem ellen. Szokás volt ilyenkor piros tojást tenni a mosdóvízbe, hogy az egész család egészséges legyen. Húsvétvasárnapra virradóra volt a határjárás, amelynek célja a tavaszi vetések védelme volt.

Eszem-iszom

A böjt, hústalan táplálkozás után ezen a napon lehetett először húst enni. Erre utal a magyar húsvét szó is, a hús magunkhoz vételének első napja.

Húsvétvasárnap országszerte jellegzetes ételeket ettek: sonkát, bárányt, kalácsot, tormát, kocsonyát, tojást, sárgatúrót, hozzá bort és pálinkát ittak. Pest megyében ilyenkor töltött káposztát készítettek. A palócoknál a karácsonyi almához hasonlóan szokás volt egy-egy felszentelt tojást megenni, ami az újjászületés jelképe. Ahány családtag volt, annyi felé vágták, hogy ha eltévednének, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást.

Szentelt ételek

A húst és kalácsot a gazdasszonyok kosárba tették, kendővel letakarták, és elvitték a templomba megszenteltetni. A szentelt ételek maradékát legfeljebb elégethették, többnyire azonban sokféle módon felhasználták. Vas megyében a következő magyarázatot adták: „Egyenek, akik a túlvilágon vannak, hogy azoknak is legyen egy kis morzsa belüle.”

Volt, ahol a szentelt húsvéti sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, hogy sokat teremjen, vagy nagy viharban tűzre vetették, hogy a villám ne csapjon a házba. A zempléni falvakban a szentelt kalács morzsáit a tyúkoknak adták, hogy tojást tojjanak, a hajdúdorogi görögkatolikusok pedig a maradék morzsát a ház tövébe ásták vagy szórták, hogy megvédje a házat a bajtól.

Csokik és nyuszik

Mai szokás csokinyuszikat és csokitojásokat elrejteni a kertbe, ahol a gyerekek megkeresik, összeszedik és persze meg is eszik őket. Szokás tojásfát is állítani.

– Kész vagyok – tette le a hámozót Zsófi. – Természetesen segítek a kalácssütésben is.

Szerző: Tóth Réka