Két évvel ezelőtt írtam egy igényes nyelvezetű cikket egy zenekarról, a Caesar’s Breadről. Néhányan biztosan emlékeznek rá, ugyanis rajtam kívül 16 személy lájkolta életem egyik főművét. Ez a banda még mindig nagy kedvencem, az énekesüket egyenesen a példaképemnek tartom. A fazon hihetetlenül érdekes, bár kifejezetten nehéz hozzá közel férkőzni. A rajongói hadakkal megvívott ütközet után sikerült feltennem neki pár kérdést.
KecskeNEWSás: Hogy bírod elviselni ezt a sok visítozó tinilányt magad körül?
Acsády-Pongyor Áron: Szerintem a hírnév alapvetően egy jó dolog. Kimondottan élvezem, ha körülrajonganak. Ha pedig már nagyon elegem van belőlük, nem fürdök néhány napig. Méterekkel hátrébbról nincs olyan tevékenység, amiben meg tudnának zavarni.
KN.: Milyen stílusú zenét játszotok az együttesetekkel?
A. P. Á.: A Caesar’s Bread egy magyar alternatív rockzenekar. Az alternatív jelző elsősorban a szövegcentrikusságra utal. Azt, hogy magyar alternatív, azért tartom fontosnak kiemelni, mert a zenénk olyan értelemben alterrock, ahogy azt kis hazánkban szokás érteni. Rengeteg funkyhatás van a zenénkben, és a britpoppal is igen sokat kacérkodunk. A grunge- és klasszikus rock ’n’ roll rajongásunkat pedig, szerintem, le se tagadhatjuk. Olyan érzés a zenénket hallgatni, mint másnaposan felfedezni, hogy császárkalács-akció van a közeli hipermarketben.
KN.: Mi az a császárkalács, és miért erről neveztétek el a bandátokat?
A. P. Á.: A császárkalács egy előrecsomagolt, tartósítószerekkel teletömött pékáru. Kakaós töltelék van benne, ami egyből rabul ejti az egyszeri kóstolót. Sajnos nem olcsó mulatság, de legalább sűrűn van belőle leárazás. Azért neveztük el erről a zenekart, mert Levente barátommal, aki a szólógitárosunk, éppen császárkalácsot fogyasztottunk, amikor szóba került, hogy el kéne nevezni a mi kis kollektívánkat. Akkor miért „a császár kenyere” lett a nevünk? Nos, azért, mert a csökkentett módon futó angolnyelv-tudásunkkal azóta sem tudtuk megállapítani, hogy brit barátaink mit mondanak, ha azt szeretnék kifejezni, hogy „kalács”.
KN.: Kikből áll a zenekar?
A. P. Á.: Rajtam és a már említett Lukács Levin kívül (aki nem mellesleg Sashalom Carlos Santanája) elengedhetetlen alkotórészünk Kabdebó Matyi, aki briliáns ritmusgitározásával és kiváló dalszerzői képességeivel segít kikövezni utunkat a világhír felé. Alapító tagunk továbbá Farkas Miki, aki nevéhez méltó ragadozóként nyúzza a basszusgitárt. Ritmusban tartásunkért pedig Stanfel Peti a felelős. Előtte már legalább négyen-öten foglalták el nálunk a ritmusszekciót, de ő az első, aki nemcsak kiválóan dobol, de van saját dobfelszerelése is. Ami, valljuk be, egy együttesnél elengedhetetlen.
KN.: Hol láthat titeket a nagyérdemű a közeljövőben?
A. P. Á.: Viszonylag sűrűn lépünk fel az Attention nevű föld alatti kis klubban. Ezenkívül előreláthatólag augusztus 10-én autentikus garázsrockkoncertet tartunk Matyiék kocsibeállójában, Pestszentlőrincen. Szintén augusztusra várható fellépésünk a Hunnia Bisztróban, továbbá ősszel egy szürrealista festő kiállításához köthetően fogunk zenélni Kőbánya vonzáskörzetében. Addig is a részletekért lájkoljatok minket a Facebookon! Jólesne, ha elérnénk végre a száz kedvelést…
Acsády-Pongyor Áron
