A franciák nemzeti mottójának szavai adják az alapját az emberi jogok napjának, amelyről 1948. december 10-e óta minden évben megemlékeznek. Azért fontos a dátum, mert az ENSZ ezen a napon fogadta el az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát (bevezetőből és 30 cikkből áll). A dokumentum összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető emberi jogokról. A második világháború borzalmai miatt érezték szükségesnek a rögzítést. Előbb is napirendre kerülhetett volna a téma, és a problémákkal, például az újkori rabszolgasággal vagy a gyarmatosítással szembe kellett volna szállni. A gazdasági érdekek nem ezt kívánták. Elfogadottá vált a faji alapon történő megkülönböztetés (feketék-fehérek), mégsem történt beavatkozás, ugyanez volt a helyzet a gyarmatok lakosaival is, még a 20. század elején sem tartották őket egyenlőnek. Ki tudja, hogyan alakult volna akkor a történelem egy erőteljes fellépés esetén?
Az aláíró országok törvényként tekintenek rá, Magyarországon 1992. 11. 05-étől alkalmazzák.
Liberalizmus
A fogalommal történelemórán találkoztunk először. A főbb gondolatait megtaláljuk a fent említett nyilatkozatban is. Szabadelvűséget jelent a mindennapi, a gazdasági és a kulturális életben egyaránt. Az eszme azt mondja ki, hogy mindenki egyenlőnek születik, joga van a magántulajdonhoz, amit senki sem támadhat meg, illetve gondolatait, véleményét retorzió nélkül nyilváníthatja ki, vallását szabadon gyakorolhatja bárhol a világban.
A nyilatkozat fontosabb pontjai:
- minden ember szabadnak születik, egyenlő jogokkal
- az embernek joga van az élethez, szabadsághoz, a biztonsághoz
- tilos a rabszolgaság, a kínvallatás, az embertelen bánásmód
- mindenkinek joga van a magánélethez, a becsület védelméhez
- a férfiaknak és a nőknek alapvető joga a családalapítás, vallási, nemzetiségi, faji korlátozás nélkül
- férfiak és nők a házasság tekintetében egyenlőek
- a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság valamennyi ember joga
- szabad véleménynyilvánítás büntetés nélkül
- jog a munkához, amiért egyenlő bért kell kapnia mindenkinek
- az összes embernek joga van a megfelelő életszínvonalhoz, a szociális juttatásokhoz, az orvosi ellátáshoz és az ingyenes alapoktatáshoz
Mik valósultak meg az elképzelésekből?
Nehéz kérdésre a válasz is nehéz. Ha negatív vagyok, akkor azt mondom, hogy bizonyos országokban szinte semmi. A bűncselekmények száma szerte a világban magas, sok a halálos áldozat (az élethez való jog sérül). A nők helyzete az arab országokban továbbra sem javul (az egyenlőség károsodik), modern kori rabszolgaságnak nevezzük a feketemunkát, a kizsákmányolást. A technikai vívmányok újra és újra megjelennek a cikkekben. Most ismét. A hiper-szuper mobiltelefonokkal minden rögzíthető, azonnal posztolható a különböző közösségi oldalakra. Akkor a magánélethez való jog hova tűnik ilyenkor? Számos példát hozhatnék még, amelyek alátámasztják, hogy veszteség éri az emberi jogokat. Fontos beszélni a visszásságokról és hiányosságokról, persze az elvek is lényegesek, de ne csak a rögzítés történjen meg, illetve az aláírás más országok részéről, hanem a megvalósítás is, amely az emberiség közös ügye, ha élhető világot szeretnénk.
Kropokné Kiss Éva
