Az I. világháború: több mint négy évig tartó világégés a XX. század elején, 1914 és 1918 között. A nagy háború, ahogy a kortársak nevezték: az emberiség történelmének egyik legszörnyűbb konfliktusa. November 11-én az I. világháború befejezésére emlékezünk, amelyben rengeteg tizenéves is áldozatul esett.
Gyerekkatonák
Az első világháború egyik kevésbé ismert, mégis megrázó aspektusa a gyerekkatonák története. Fiúk, akik még csak serdülők voltak, s akik mégis a frontvonalban találták magukat. Mi vezetett idáig, és mi volt a hadvezetés hozzáállása a gyermekkatonákhoz?
Kíváncsiság
1915-ben a magyar napilap, Az Est beszámolt néhány gyermek katonai részvételéről a fronton. Ezek közül a fiúk közül többen is a keleti hadszíntérre jutottak. Érdekes módon a háború kezdeti szakaszában a gyerekek önkéntes katonai szolgálata nem volt szükséges az emberhiány pótlására. Inkább kalandvágyból csatlakoztak, és a hadvezetés nem tekintette őket kívánatos kiegészítő erőforrásnak.
Tudósítások
Az Est tudósításai 1915-ben 14–17 éves fiúkat mutattak be, akik különböző okokból csatlakoztak a sereghez. Néhányan szülői engedéllyel, mások engedély nélkül. Néhányuknak csak kiegészítő feladatokat adtak, például vízhordást, míg mások, mint a 15 éves Riffel Ferenc, komolyabb katonai szerepeket is betölthettek.
A háború arcai
A háború előrehaladtával azonban a helyzet változott. A hatalmas emberveszteségek miatt az idősebb korosztályokat is behívták, a korhatárokat pedig folyamatosan lejjebb vitték. A fiatalokat is tárt karokkal fogadták.
Egyik ország, másik ország
Ezt a trendet nem csak a Monarchiában lehetett megfigyelni. Számos állam fiai próbálkoztak sikerrel a hadseregbe lépéssel: a sorozóbizottságok ezt számos helyen nem tekintették problémának – egyszerűen szemet hunytak, amikor a korhatár szóba került. Például a briteknél Sidney Lewis mindössze 12 évesen csatlakozott a sereghez. Ugyanakkor a szerb seregben egy 8 éves fiú, Momčilo Gavrić is végigharcolta a háborút.
A háború végére
Az első világháború vége felé az emberhiány csak nőtt. Németországban, ahol a hadkötelezettség korhatára eredetileg 17 és 45 év között volt, egyre több fiatal lépett be a hadseregbe. Ugyanez történt az Egyesült Államokban is, ahol először csak a 21–30 éveseket sorozták be, majd később 18–45 évre módosították a korhatárt.
Végül soha nem ez emberi élet számít
Az első világháború időszakában számos gyermek és fiatal felnőtt választotta a katonai szolgálatot. Legtöbbjük kíváncsiságból és kalandvágyból csatlakozott, de a háború vége felé egyre inkább az emberhiány miatti szükség miatt lehettek katonák. Ezeknek a fiataloknak a története rávilágít a háború kegyetlenségére és az emberi élet árának alábecsülésére.
Az ő – gyakran értelmetlen – áldozatvállalásukra is emlékezünk ma, az I. világháború befejezésének emléknapján.
Lejegyezte: S. Imagiro
Forrás: Takács Róbert írása nyomán
