Mihócza Viki
Mihócza Viktória vagyok, Budapestről jöttem. Állítólag a legszebb és legzöldebb kerületből, bár ezzel kapcsolatban nagy vitába keverednék azzal, aki ezt állítja. Most, per pillanat, egy írói válság közepén vagyok, mert 13 perc alatt csak ennyit írtam, és kifogytam az ötletekből. Ez a negyedik évem a PT-ben, és a második újságíróként.
Nagyon élvezem a szerkesztőségi tagságot. Lehet, hogy újságíró leszek, ha felnövök, de az is lehet, hogy ejtőernyős lovas rendőr, még nem döntöttem el. Kedvenc ételem a csillámdementor, és néha mártogatóssal eszem őket. A második keresztnevem Nóra, és imádok utazni; 10 éves koromig többet éltem külföldön, mint itthon.
Nagyon kedves lánynak tartom magam, kivéve, amikor videójátékot játszom, mert akkor kegyetlen gyilkológéppé változom. Nagyon sok videót nézek a YouTube-on, vagy 90 helyre vagyok feliratkozva, és ha lehetne, egész álló nap csak gameplayeket és béna vlogokat néznék.
Van egy macskám, aki inkább hasonlít egy mosómedve-kutya keverékre, a hivatalos neve Natasa, de ezenkívül még vagy tíz másikra is hallgat. Ezek között a Boci és a Dög is szerepel.
Sajgó Réka
Sajgó Réka vagyok, 14 éves pesti lány. Ez az ötödik nyaram itt, a PT-ben. Nem vagyok átlagos, sőt még normálisnak sem nevezhető, mert mindig ugrálok, pattogok, ja és énekelek. Sokat, hangosan és hamisan.
Rengeteget olvasok, és a Disney összes létező rajzfilmjét ismerem. Gyermekkori álmom az volt, hogy vadászpilóta legyek a második világháborúban. Sajnos hamar rájöttem, hogy ez lehetetlen, de a remény hal meg utoljára, tehát ha valaki feltalálja az időgépet, akkor feltétlenül szóljon!
Azért jöttem újságírásra, mert nem tudok jól fogalmazni, de ez nem tart vissza.
Csonka Balázs
Csonka Balázs vagyok, 17 éves. A szegedi Tömörkény István Gimnázium „majdnem kitűnő” tanulója vagyok. Szegeden élek a családommal: a szüleimmel és a húgommal. Többnyire nyugodt, békés ember vagyok, próbálom kerülni a konfliktusokat.
Szeretek olvasni, illetve zenét hallgatni. A sportok közül a labdajátékokat preferálom, kedvencem a foci. Bár a sport – már ha annak lehet nevezni –, amit a legjobban szeretek, és amiben a legjobb is vagyok, az a sakk. Több mint 10 éve űzöm versenyszerűen, így már az életem meghatározó részévé vált.
Azért jöttem a PT újságíró szekciójára, mert érdekel, és a későbbiekben szeretnék e téren elhelyezkedni, így azt gondolom, hogy ez a tábor remek alkalmat biztosít a szakma alapjainak elsajátítására.
Soós Sára
Soós Dorottya Sára vagyok, de csak a Sárát szeretem, és csakis azt! Budapesti, nem átlagos, 18. kerületi lány vagyok. Nem tudok írni magamról olyan sokat, mivel sem írni nem tudok, sem az életem nem egy nagy kaland.
Sokaknak kérdés lehet, hogy akkor mégis miért vagyok én az újságírásnál. Erre csak annyit mondanék, hogy merész és eszes személyem úgy gondolta, hogy megpróbálja, és ha valakinek kivetnivalója van, az így járt. Kiskorom óta nem nagyon izgat mások véleménye sem a viselkedésemmel, sem pedig a gondolkodásmenetemmel kapcsolatban.
Mindig is hülyeségek jártak az eszemben, például azzal kapcsolatban, hogy mi akarok lenni; volt titkos ügynök, tehenész és még bérgyilkos is. Lehet, hogy alsóban ezért nem volt sok barátom, és ezért kezdtem el a videójátékok iránt érdeklődni, ami meg is maradt. Igaz, hogy ma már több a valós barátaim száma, de a játékaim száma is, sőt még olyan barátaim is vannak, akik olyan kockák, mint én. Ezért sem vallom magam lányosnak, és ennek igazából örülök is.
Mészáros Nándi
Mészáros Nándor a nevem, Nándinak becéznek. 1998. 07. 22-én születtem Budapesten.
Tavaly is újságíráson voltam, és megtetszett, ezért idén is idejöttem. Igazából ez a 4. évem a PEOPLE TEAM-ben. Imádok zenét hallgatni, popot, rapet (külföldit és magyart) is hallgatok. Sok barátom van, és meg is becsülöm őket. Koromból adódóan imádok bulizni, de sportolni nyár eleje óta nem sportolok. Azelőtt kajakoztam és vízilabdáztam.
Könnyen barátkozom, nyílt ember vagyok, igaz, néha kicsit türelmetlen. Az olvasás nem a kedvenc időtöltésem, de néha, ha egy könyv érdekel, nem félek elolvasni. Remélem, idén is sikerül a csapatnak jó és érdekes cikkekkel előrukkolnia.
László Julcsi
Helló, Julcsi vagyok. Előszeretettel szoktak Julcsának, Julinak, Julcsi-pulcsinak hívni, de ez ne legyen megtévesztő, egyiket sem szeretem.
Falusi lány vagyok; udvartartásunkban van két macska, egy gerlepár és rengeteg rovar. Pont egy erdő mellett áll a házunk, így előfordulhat, hogy ha reggel kinézek az ablakon, láthatok őzikéket, vaddisznókat, akár nyuszikat is.
Múlt héten voltam először újságíró, és annyira megtetszett, hogy lemondtam az eredeti szekcióimról. Természetesen nem azért vetettem el a témáimat, mert rosszak, hanem mert rájöttem, hogy újságírással szeretnék foglalkozni életem során.
Szűcs Soma
Szevasztok! Soma vagyok, aki amúgy Bence, de ez túl hosszú és bonyolult történet, úgyhogy inkább hagyjuk is. Ez a 3. évem a PT-ben, és a második alkalom, hogy újságírásra jöttem.
Imádok beszélgetni az emberekkel, akármiről, akárkivel. A vitatkozás a szívem csücske, természetesen kulturált keretek között. Tehát nyugodtan gyertek oda hozzám, ha meg szeretnétek ismerni egy kicsit mélyebben is.
Nem tudok sakkozni. Nem szeretem, ha a Borzas költői kérdésekkel bombáz. Szeretem a herkentyűburgert, ha az Anna adja. A mopszok nagyon aranyosak. Szeretem, hogy a Livus nem bűzlik.
Simon Sára
Simon Sára vagyok, Gyömrőn lakom, csütörtökön leszek 16 éves. Ez a 3. évem a PT-ben, és biztos, hogy nem az utolsó. Elég csöndes vagyok, nem szoktam sokat beszélni, viszont szeretem a változatosságot, ezért is jöttem újságírásra. Nagyon szeretek olvasni, inkább könyveket, mint újságokat, de nagyon ritkán IPM-et is olvasok.
Sok sportot kipróbáltam már, szerintem a legfurcsább a baseball, ami elég fiús sport, úgyhogy inkább passzoltam, és azóta a szabadidőm nagy részét a röplabda tölti ki. Kedvenc oldalam a Tumblr, órákig tudok ülni előtte, valószínűleg azért, hogy ne kelljen matekházit írnom.
Neuvirt Zsani
Helló, mindenki! Zsani névre hallgatok, de magasságomból adódóan páran Törpinek becéznek. Világéletemben Óbudán laktam, és nem is nagyon szándékozom arrébb költözni. Lassan 10 éve sportaerobikozom, ami sokatok számára ismeretlen sport lehet.
Mivel ez a bemutatkozósdi nem az én világom, még annyit tudok írni, hogy elég lelkizős vagyok. Ez néha előny, néha hátrány, de szeretek ilyen lenni. Már negyedik éve töltöm nyaram páratlan napjait a PT-ben. Igazán érdekes élményekre és barátokra tettem szert.
Amióta sikerült megtanulnom a kontaktlencse helyes használatát, sokkal jobban érzem magam. Ja, és tudok napszemüveget is hordani, de nem szoktam. Furcsa vagyok, nem tagadom! Szeretek gyöngyállatkákat fűzni és kézműveskedni.
Lederer Balázs
Egy tér-idő kontinuumon átívelő féregjáratba kerülhettem: először, még kölyökként, én voltam a KecskeNEWSás gyermeke; itt, a PEOPLE TEAM-ben szerettem bele a zsurnalizmusba. Lám, most pedig ő lett az én gyermekem. Ez ugyan több szempontból is aggályos lehetne, de szerencsére a KecskeNEWSás hús és vér helyett gondolatokból, tintából és papírból áll össze. Szóval minden rendben.
A balkáni Hunter S. Thompson vagyok, káros szenvedélyek és (egyelőre) Pulitzer-díj nélkül. Év közben egy népszerű online kulturális magazin környékén látok el szerkesztői teendőket, nyaranta pedig a KecskeNEWSás gyeplőjét tartom többedmagammal a kezemben. Ostor nincs, szeretet van, és cukiság. Gyertek újságírni!
Fónai Anna
Fónai Anna a nevem; ez egy adoniszi sor. Mármint a nevem. Ötödikben tudtam meg az irodalomtanáromtól, benne is voltam az időmértékes dolgozat egyik feladatában, ami azóta is büszkeséggel tölt el.
Egyébként szintén ötödikes korom óta töltök minden nyarat a PEOPLE TEAM-ben, ahol addig váltogattam a szekciókat, amíg rátaláltam arra, ami a legközelebb áll hozzám: az újságírásra. Attól kezdve nem lehetett kirobbantani innen, igaz, nem is nagyon próbálták. Szerves részt vállalok a nyomtató elleni harcban, és gondosan ápolom táborunk szócsövét, a KecskeNEWSást. Szeretem az illatokat, a történelmi magazinokat, függőágyakat – és ezek kombinációit!
László Livus
László Lívia vagyok, de itt mindenki csak Livusnak hív. Az újságírás minden évben kacérkodik velem, és én annak rendje-módja szerint elcsábulok; először csak két hetet szántam rá, aztán teljesen rabul ejtette a szívem, és három turnuson át írtam a KecskeNEWSásnak. Idén egy egészen más helyzettel, pozícióval ismerkedem: újságíró mókus vagyok (segítek a főszerkesztő úrnak, a tábori magazin megjelenéséhez járulok hozzá, azaz szerkesztek, tördelek stb.).
Orvosnak készülök, és három fő hobbim van: az újságírás, a közgáz és az ifiskedés (kis gimnazista gyerkőcöket mentorálok, és játékokat, pl. kviddicset szervezek nekik). Év közben is foglalkozom a kedvenc médiumommal: egy online magazinnak írtam ősszel, a tábor végeztével pedig egy Forma–1-es dokumentumfilmet fogok lektorálni és menedzselni.
És íme pár teljesen komolytalan információ rólam: sokszor elpirulok, vagy inkább mélybordó árnyalatot ölt az egész fejem. Szeretnék egy medve-, mosómedve-, róka- vagy pingvinfarmot. Semmilyen racionális indokom nincs erre, simán csak cukik. A kedvenc gyümölcseim a banán és a málna. Imádom, ha valaki befonja a hajam, megmasszírozza a hátam, vagy rám mosolyog. Ezenfelül kellemesen bizsergető érzéssel tölt el a frissen nyírt fű és a régi könyvek illata.
