Az oktatással kapcsolatban mindig sok kérdés fogalmazódik meg. Sok ember szereti ezt a rendszert, és van, aki nem. Természetesen többen vannak azok, akik egyáltalán nem szeretik, érthető okokból. Íme néhány dolog, ami miatt szerintem rossz az oktatás.
Lexikális tudás. Nagyon kevés értelmes dolgot tanítanak, de már azokat is szeretnék kivonni a tananyagból. Rengeteg felesleges anyagot adnak le, amiket sohasem hasznosíthatunk az életben. Most például azon gondolkodnak, hogy a kémiát–fizikát és a biológiát–földrajzot összevonják, ami a legnagyobb ostobaság. Ez a négy tantárgy teljesen más, totálisan különböző a témájuk, képtelenség lenne őket összevonni. Vagy ha mégis megtennék, akkor elég sok hülyeséget kellene megtanulnunk. Még arról is hallottam, hogy a földrajzot ki akarják vonni az oktatásból. Még az is baj a mostani tanítással, hogy állandóan csak magolni kell, és semmi érdekes sincs a tananyagban.
Előrehozott tananyagok. Milyen dolog az, hogy ötödikeseknek meg kell tanulni például a tőzsde fogalmát? Egy 10-11 éves gyereket egyáltalán nem érdekel az ilyesmi, nem úgy, mint például az őskor, ami nekik ezerszer érdekesebb. Vagy jó lenne nem hatodikban tanulni az 1848-as forradalmat, ami egy 11-12 éves gyereket nem igazán fog érdekelni.
A harmadik dolog a gépen írás. Egyre kevesebbet írnak a gyerekek kézzel. Ezzel csak azt fogjuk elérni, hogy a gyerekek nem fognak megtanulni írni, el fognak butulni. Sokkal többet kellene kézzel írni, a gépet pedig csak minimálisan használni.
A következő dolog a rengeteg idő. Napi 8 órát az iskolában nem nagyon bír senki sem, főként a 7-10 éves gyerekek. Egy kicsi gyerek nem tud folyamatosan ülni egy helyen ilyen sok ideig. Több szabadidő kéne, nem folyton a gyerekekkel magoltatni.
Az ötödik dolog a kötelező olvasmányok, versek. Olyan könyveket olvastatnak el, amelyek teljesen elavultak, és senkit sem érdekelnek. Modernebb könyveket kellene feladni kötelező olvasmánynak, nem egy 100 évvel ezelőtt írt könyvet. Természetesen lehet egy kicsit régebbi könyveket is olvasni, de nem olyat, ami nagyon unalmas. A verseknél más a helyzet. Vannak olyanok, amelyek nagyon nehezek és hosszúak, ezt nagyon kedvelik a tanárok. A másik fajta: a könnyebb nyelvezetűek, amelyek minimálisan hosszúak, de könnyű őket megtanulni. A tanárok általában ezeket nem szokták feladni, sok gyerek kárára. Bár még most sem értem, minek kell megtanulni egy verset, 2 nap múlva már a címére sem fogunk emlékezni.
Tőzsér Panna
