– Jött a suliba egy angol srác! – újságolta lelkesen Zsófi. – És azon akadt ki, hogy a nap szó jelentheti azt is, hogy „day”, meg azt is, hogy „Sun”. Szerinte a „the day of the day” a Nap napja, szerintem meg: „the day of the Sun”.
– Én ebből semmit nem értek – tárta szét kezét tanácstalanul Nagymama.
– Én sem! – szenvedett Matyi. – Azt főleg nem, hogy mi az a Nap napja. – Nagypapa persze tudta a választ, és mesélni kezdett.
A Nap napja
A Nap napját minden évben azon a vasárnapon ünneplik, ami legközelebb van a nyári napfordulóhoz. Mivel 2024-ben június 20. a nyári napforduló, ezért a Nap napja idén június 23-ra esik. Ezt először 1994-ben rendezték meg a Napenergia Társaság Európai Tagozatának javaslatára.
A Nap napja célja, hogy felhívja a figyelmet a Napra mint égitestre, valamint arra, hogyan lehetne minél jobban használni az energiáját mint az egyik legfontosabb megújuló energiaforrást.
A Nap
A Nap a Naprendszer központjában álló csillag, ekörül kering az összes bolygó, köztük a Föld is, valamint a kisbolygók, törpebolygók és üstökösök. Átmérője a Földének a 109-szerese. A Nap tőlünk kb. 150 millió kilométerre található, fénysebességgel mérve 8,3 percbe telne oda eljutni.
Legnagyobb részben hidrogénből áll, és miközben ez átalakul héliummá a magfúzió segítségével, a világűrbe sugározza energiáját. A Nap energiája biztosítja a Föld számára az élhető hőmérsékletet, a növények ezt alakítják át a fotoszintézis során, és ezt lehet villanyos áramként, fűtésként is hasznosítani.
Nyári napforduló
Már az ókori népek is megfigyelték, hogy a Nap hogyan jár az égen. Amikor a Nap legmagasabban van, amikor a leghosszabb a nappal, és legrövidebb az éjszaka, azt a napot nevezzük nyári napfordulónak. Ekkor zárja be a legnagyobb szöget a Napot és a Földet összekötő egyenes, illetve az Egyenlítő síkja, kb. 23,5%-ot.
Az északi féltekén ilyenkor kezdődik el a csillagászati nyár. Eddig a Nap delelési helye délről északra haladt, innentől kezdve északról dél felé kezd mozogni, ezért rövidülnek ettől fogva az éjjelek.
Szent Iván-éj
Őseink is pogány ünnepet tartottak a nyári napfordulókor. Később a kereszténység felvétele óta ezt a szerepet Szent Iván ünnepe, pontosabban a június 23. és 24. közötti éjszaka töltötte be. Június másik elnevezése Szent Iván hava.
Ilyenkor a fény és a sötétség párharcában a fény győzedelmeskedik. Az emberek hagyományosan tüzeket gyújtanak, hogy elűzzék a sötétséget, és a tűz körül énekelnek, táncolnak. A legismertebb szokás a tűzugrás, ami a megtisztulást és újjászületést jelképezi.
Ünnepeljük a Napot!
– Mi is megünnepelhetnénk a Nap napját! – javasolták a gyerekek.
– Én már megünnepeltem – mondta Apa. – Napelemeket és napkollektorokat szereltettem fel a háztetőre.
– Mi valami bulira gondoltunk inkább. Gyújtsunk a kertben egy nagy tüzet, és ugráljunk át rajta!
Szerző: Tóth Réka
