Március 21-e több szempontból is jeles nap, szinte mindenki várja. Ekkor kezdődik a csillagászati tavasz az északi féltekén. A nap-éj egyenlőség elnevezés azt jelenti, hogy a nappalok és éjszakák hossza ekkor megegyezik. Innentől kezdve az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, rövidülnek az éjszakák.

A három szomjas vándor

A naptárban Benedek-napot találunk március 21-én. Ő a harmadik meleghozó a néphagyomány szerint, Sándort és Józsefet követve. Mindnyájan tudjuk a szólást: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.” De ismeritek ennek az eredetét? A történet szerint valamikor régen, egy hosszú tél után Szent Péter egy zsákba kötötte a meleget, és Sándorral leküldte a földre. A vándor elfáradt, megszomjazott, és betért egy útjába kerülő kocsmába. A bort iszogatva megfeledkezett a küldetéséről. Szent Péter megsokallta, hogy az emberek hiába sóvárognak a meleg után, ezért Jóskát is leküldte Sándor után. József hosszas keresés után talált rá a kocsmában, és csatlakozott hozzá. Ő is megfeledkezett a feladatáról. A türelmetlen Szent Péter ekkor Benedeket is leküldte utánuk, aki hasonlóan járt, ott ragadt a kocsmában. Az emberek hiába várták a meleget, ezért Szent Péter nagyon megharagudott a vándorokra. Ezúttal Jégtörő Mátyást küldte utánuk a földre, aki hamar megtalálta őket. Jókedvüknek azonnal vége szakadt, amikor meglátták. Gyorsan összeszedték magukat és a zsák meleget, és siettek a dolgukra. Ekkor hirtelen olyan nagy meleg lett a földön, hogy minden jég elolvadt.

Szent férfiak

A valóságban nem léhűtőkről van szó, hanem tekintélyes emberekről. Sándor a III. században élt püspök volt, akit tisztelt és szeretett a népe. A keresztényüldözés vértanújaként 251-ben halt meg. József eredetileg ács volt, az Újszövetség szerint Jézus nevelőapja, a Szent Család feje, védőszent. Benedek 480 körül született, Rómában tanult, de elege lett a világi hívságokból, és elvonult egy barlangba. Nursiai Szent Benedeket a nyugati szerzetesség alapítójaként tisztelik, ő a bencés rend alapítója, Európa védőszentje.

Népi hiedelmek…

…és népszokások is kapcsolódnak ehhez a jeles naphoz. Göcsejen a század elején ekkor zsírt és fokhagymát szenteltek, aminek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén a Benedek-napon ültetett hagymát Bertalan-napkor (augusztus 24-én) szedték fel, majd a háztetőre rakták. Itt hét napig érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. A benedekhagymából készített főzettel gyógyították a tífuszos betegeket. Máshol a felfúvódott marhákon segítettek vele.

Időjárási jóslások…

…és megfigyelések is köthetők ehhez a naphoz: ha március 21-én dörög az ég, száraz lesz a nyár. Másutt a három napot együtt figyelték meg, és megállapították, hogy ha akkor kisüt a nap, hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani. Úgy tartották, ha a szarka egyedül száll a határban, rossz idő lesz, de ha a párjával együtt repül, akkor hamar megjön az erős napfény is. Míg József sípjától trillázni kezdtek a madarak, addig Benedek kieresztette a zsákból a szárnyas bogarakat.

Laczkó Zsuzsa írása