A harmadik turnus újságíró szekciója sok mindenről ír, sok mindenkit bemutat, itt az ideje, hogy minket is megismerhessetek!
László Lívia
Livus vagyok, az újságíró szekciót vezetem. Egyszerűen nem tudok elszakadni tőle (be kell valljam, nem is próbáltam). Írással, médiával és egyébként minden mással kapcsolatban bármit kérdezhettek. A „való életben” biológiát tanulok az ELTE Természettudományi Karon, ahol az egyetem legolvasottabb lapjának vagyok a főszerkesztője. Szeretem a frissen nyírt fű illatát, a lábmasszázst, eldőlni egy hosszú nap után, és a félórás szünetben meginni egy-egy Cappyt (a meggy és az alma a kedvencem – persze külön-külön).
Horváth Dávid
A filmezés tök menő, ezért főleg kamerával a kezemben, egy csipet csapat élén fogsz majd sokat látni. Együnk együtt vajas-mézes kalácsot, beszélgessünk az árnyékban, és dobáljuk egymást vízibombákkal! Amúgy meg, ha ki akarod maxolni a nyarat, és rommá tombolni az agyad, szólíts le, és olyat csinálunk, hogy kő kövön nem marad! Csapassuk! Egyébként pedig tartalommenedzser vagyok, szöveg, kép, hang, videó és ezek kombinációja az, amivel én varázsolok.
Szűcs Soma
Veszek, vágok, keresek. Mindig mindent, mindenkit. Ha keresel valamit/valakit, csak szólj, valószínűleg én is pontosan azt csinálom. Tanuló fázisban vagyok a filmezés, szerkesztgetés témában, de nagyon élvezem. Tavaly kezdtem a híradók felvételével és editálásával. Idén pedig legtöbbször az esti program felvételét és vágását csinálom. Szeretem a Noggert, az epres zöld teát, a csípős Smack levest és a Premier Prót – amikor engedik, hogy használjam.
Teare Samuel
Sammy vagyok, 4 éve médiás. Felveszem, majd megvágom a dolgokat. Mostanában a szekcióvideókkal foglalkozom, illetve segítek a videók elkészítésében, és nagyon szeretem, amit csinálok.
Vajon merre lehetek a nap folyamán? A válasz igazán egyszerű: nonstop vágom, felveszem az új anyagokat, majd a fájlokat rendezem és szelektálom. Szívesen segítek, ha megkérnek rá, és aki beszélni akar velem, az esetleg elkaphat a nap folyamán, de az esti programoknál minden bizonnyal, hiszen javarészt én veszem fel őket.
Bokros Eszter
Friss 14 éves, és 5 éve PT-s. Három alkalommal angoltáborban voltam, mert akkor még nem tudtam, hogy van ennél sokkal-sokkal menőbb szekció is. Jó, jó: zúzósabb szekció… A tesóm javaslatára próbáltam ki az újságírást, és a tavalyi három itt töltött turnusomból kettőn újságíró voltam. Ebben az évben egyértelmű volt számomra, hogy az egész tábort újságírással töltöm.
8. osztályos leszek. Jelen pillanatban dietetikus szeretnék lenni, de még bármi megváltozhat ebben a fél évben. Hét éve néptáncot, jazzt, ír táncot és szteppet táncolok. Szabadidőmben szívesen sportolok, legyen az futás vagy úszás, nagyon szeretem. Mostanában inkább lustálkodom.
Szeretek sütni-főzni, de az utóbbi időben erre nem nagyon volt lehetőségem. Kisebb koromban cukrász szerettem volna lenni, de most beérem azzal, hogy van egy blogom ilyen témában, és az egész Instagramomon azokról van fotó, amiket készítek. Érdekel az egészséges életmód. A családomat is próbálom a „helyes útra téríteni” inkább több, mint kevesebb sikerrel.
Van egy nővérem, akivel nagyon jó a kapcsolatom. Általában – otthon – együtt töltjük az időt. Ha abból épp nincs olyan sok, mert, mondjuk, tanulunk – egyetemistaként ez előfordul –, megpróbálunk segíteni egymásnak. Ő is vevő a sportolásra, ezért néhanapján együtt megyünk futni vagy kondiba.
Pongrácz Samu
Pongrácz Samu vagyok, 15 éves, és táncisten. Na, igazából nem, csak szeretek táncolni. (Ez semmiképp sem jelenti, hogy tudok is!) Már három éve rontom az 510 levegőjét. Idén teljesen megváltozott számomra az újságírás, mivel megtanultam vágni. Aki ismer, az tudja, hogy év közben nem nagyon megyek gépközelbe, így ez eléggé nagy szó. No nem mintha már olyan zsírkirály lennék benne. Éppen csak elvágdosok, de már ez is boldogsággal tölt el. Ez a harmadik hetem ebben az évben, és eleinte féltem, hogy most kiszakadok a mindennapjaimból három hétre, de észre sem vettem, hogy elrepült az első két hét. Civilben baseballozom, ami már eleve meglepi az embert, hogy van egyáltalán csapat Magyarországon. Pedig meglepődnétek, mennyi van! Az emberek azt hiszik, a baseball annyiból áll: odamész a husánggal, oszt elütöd a labdát. De nem! Millió kis szabálya van, és maga a játék 90%-ban fejben dől el. Sokan kérdezik még, hogy mi vagyok… Ütő vagy futó – igazából mindenki mindent csinál, de ha elkezdeném sorolni a szabályokat, ennek a bemutatkozásnak nem lenne vége. Sajnos nem olvasok annyit, amennyit kéne, de a képregényeket imádom. Sokan azt hiszik, gyerekes, pedig ebből sosem lehet kinőni. Múltkor éppen vettem egy számot, és az újságos elkezdte mesélni, hogy a 30 éves fia még mindig rajong értük. Szoktam járni börzékre is, ahol nagyon sok hozzám hasonló embert ismerek meg.
László Júlia
Julcsi vagyok, a PEOPLE TEAM harmadik turnusának egyik újságírója. Ismertetőjegyeim: van egy vén macskám, akit Figarónak hívnak, de lány; egy olyan varázslatos helyen lakom, ahol előfordult, hogy kinéztem a szobám ablakán, és ott állt egy őz; mocsárszínű szemem van, és két anyajegyem is látszik a hasamon.
Már hetedik éve járok a táborba, így sok szekciót kipróbálhattam: kézművességet, angolt, fotózást, kreatív írást, mozgóképet és – természetesen – újságírást. Mindegyiket nagyon élveztem, de mégis a legutóbbi nőtt legjobban a szívemhez. Mindig foglalkoztatott az írás, főleg azért ilyen formában, mert ezzel taníthatom az embereket, érdekességekkel szolgálhatok nekik, vagy akár a nagyvilág történéseit is megoszthatom velük első kézből. Részben ezért is nagyon fontos az újságírók szerepe; az ő írásaik alapján tájékozódnak a többiek, így nagy felelősségtudattal jár ez a munka.
Ennek megfelelően a PEOPLE TEAM-ben is keményen dolgozunk egész héten, hogy mindig friss hírekkel szolgáljunk a weboldalunkon és a híradóban.
Takács Zsófia
Zsófi vagyok, két hónap múlva leszek 14 éves. Viszonylag hosszú, barna hajam és kék szemem van, emellett szemüveget hordok. 2015 szeptemberében lett egy nimfapapagájom, akit Bóbitának hívnak, azóta nagyon jól összebarátkoztunk. Nemrég lett egy párja is, őt Mangónak neveztem el. Kedvenc színem a kék, a kedvenc ételem pedig a sült krumpli. A Dózsa György Gimnáziumba járok, a suli mellett a táncolás a hobbim. Sokféle táncot kipróbáltam már, köztük volt a balett és a néptánc is, jelenleg hiphopra és színpadi táncra járok. Nem vagyok túl félénk típus, viszonylag könnyen barátkozom és vágok bele új dolgokba.
Ez az első év, amikor PEOPLE TEAM-táborba jövök, és eddig még nem bántam meg. Újságírásra jelentkeztem, mégpedig azért, mert foglalkoztat ez a téma. Mindig érdekelt az, hogy milyen lehet másoknak leírni egy eseményt, vagy meginterjúvolni valakit. Otthon próbálkoztam már írással, és a végeredmény nem lett olyan rossz, viszont szeretném fejleszteni magam, és remélem, hogy ebben segítségemre lesz a tábor.
Sziráki Milán
Ez már az ötödik évem ebben a táborban, de szerintem még nem unalmas. 15 évesen visszajönni nem is olyan rossz. Ha tudni akarod, akkor sötétbarna hajam van, és kék a szemem.
Három éven át informatikán voltam, azon belül egy 3Ds Maxon, a másik kettő pedig Photoshop volt. Nem a legokosabb döntés volt, mert nyári táborban nem nyomkodni kéne.
Egy éve döntöttem úgy, hogy szeretném kipróbálni az újságírást. Szerintem jól döntöttem, mert ez segít a szociális képességeken is. Sok ismerős arcot láttam a táborban. Már az első nap olyat tanítottak nekünk, amit ha az utcán csinálnál, hülyének néznének. Például ha két ember egymásnak üvöltené, hogy „én hangosabban beszélek”, az nem nézne ki normálisnak, de ez fontos az újságíróknak. Már várom az első feladatom.
Szívem szerint inkább bent maradnék és írnék, mint hogy kimenjek és tudósítsak, de amit kérnek, azt megpróbálom megcsinálni. Akkor is, hogyha olyat kell tennem, amit nagyon nem bírok.
Aszódi Míra
Míra vagyok, 12 éves, néhányan a koromnál többnek gondolnak a magasságom miatt. Ez az első PT-s táborom, és nagyon élvezem. Már 4 éve táncolok hiphopot, jazzt és jazzbalettet. A táncolás előtt 2 évig karatéztam, de mivel az órák időpontja ütközött, ezért a küzdősportot abba kellett hagynom.
Van egy öcsém, Beni, aki pont ma – augusztus elsején – lett 4 éves.
A legnagyobb bajom, hogy nincs meg magamról az összkép. Már próbálkozom ezen változtatni, eddig kevés sikerrel, de reménykedem benne, hogy egyszer majd sikerül.
Felnőttként egy reklámügynökségnél szeretnék marketinges lenni, de ez az álmom még megváltozhat, mivel gyerekkoromban az volt a vágyam, hogy űrhajós legyek, egy évvel ezelőtt pedig idegenvezető.
Sztojka Ilona
– Ica, hagyd abba az írást, mert gáz… – hallom megannyi „barátomtól”. Negyedik évem a PEOPLE TEAM-ben, araszolásom a föld és az ég között van: nehezen találom önmagam. Nos, ezennel belekezdek kicsi mesémbe: Médiával kezdtem, de olyan érzésem volt, mint a partra vetett halnak.: unatkoztam, fáztam és fuldokoltam. Második évemben átrepültem a zöldtáborba… Írásban nem tudom kifejezni, mennyire egyedül éreztem magam. Most jön egy szerencseszám: a három! A kreatív írásba csöppentem, mert mért is ne mentem volna oda? Imádtam írni, el sem tudtam képzelni mással az életem. Költő leszek, ha más nem, író… Kezdetben már reménykedtem, a társaság viszont nem az én asztalom. Kreatív írás után 10 hónapig nem írtam semmit, meghalt bennem valami… Így negyedik évemben újságírásra vergődtem. Tündéri társaságba csöppentem. Bevallom, félek egy kicsit, de izgatottan vágok bele a mély sötétségbe… Az igazat megvallva eddig nem nagyon értek hozzá, de hát ismeritek a mondást: „Gyakorlat teszi a mestert.”
Pleisztovic Fanni
Fanni vagyok, szeptemberben leszek 15 éves. Ez a harmadik évem a táborban, ebben az évben ez a második hetem. Voltam már angolon, fotón, és idén kipróbáltam az újságírást.
Szeptembertől kezdem a gimnáziumot. Sokat gondolkodtam, hogy mivel szeretnék foglalkozni, és az alapján válasszak gimnáziumot, de nem voltam biztos a választásomban. Nyelvi előkészítős osztályba megyek, mert szerintem fontos a nyelv tanulása.
Idén kezdtem el rajzolni, leginkább portrékat készítek. Nagyon szeretem, mert teljesen kikapcsol, egy kis zenével a háttérben sokkal kellemesebb. Természetesen még gyakorolnom kell, de biztos vagyok benne, hogy idővel jobban fog menni.
Szeretem az állatokat, nagyon sok háziállatom volt, sok halam, egy kutyám, összesen 6 tengerimalacom, de sajnos meghaltak, vagy eladtuk őket. Jelenleg egy szakállas agáma és egy ékszerteknős lakik velünk.
Czerjak Sára
Sára vagyok, 14 éves, és Újpesten lakom, egy olyan házban, ami régebben a Mahart dolgozóinak volt kiadva. Van két (gyakran) idegesítő, de nagyon szerethető öcsém. Egy nagyon őrült család vagyunk, és mindent megbeszélünk.
Hobbihiányban szenvedek, de ez nem (mindig) zavar. Szeretek olvasni, zenét hallgatni, a barátaimmal találkozni, a városban sétálni, utazni és sokszor még tanulni is. A tanulás nélkül az összes közhely lenne.
Szeretek a zenéről beszélni, és arról, én mit hallgatok, szóval: mindent szeretek. Azért ez túlzás. Például a rágógumi pop elég távol áll tőlem. Ellenben a klasszikus zene (Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című műve a kedvencem), a magyar alternatív rock, az indie, a punk rock és a pszichedelikus rock is elég közel áll hozzám.
Sokan azt mondják, hogy fura vagyok. Ezt szeretném cáfolni. Most még csak írásban.
Miért jöttem újságírásra? Tavaly csak a szekció nyújtott nekem boldogságot (barátok nem nagyon voltak, és akkor voltam először). Valamint szerintem ez az a tábori téma, ahol nem csak egy dologra reflektálva tudunk ötletekkel előállni, hanem rengeteg dologgal kapcsolatban tudunk kreatívak lenni.
