Táborunkban több mint 370 gyermek tölti mindennapjait. Talán így kimondva nem tűnik olyan soknak, de ha belegondolunk, hogy 370 éhes száj várja, hogy a finom reggeli, a még meleg ebéd, továbbá a laktató vacsora időben jusson a tányérjukra, rájövünk, hogy ez elég nagy erőfeszítést igényel. Az én feladatom volt, hogy kinyomozzam, hogyan, miképp s honnan jut ide az étel.
A reggelit nagyon lelkes mókusunk, Szabi hozza be nekünk a táborba. Ha elképzelem őt, amint épp az utolsó müzlis zacskót vagy a joghurtot próbálja valahova betuszkolni a kosárba, akkor azon kell törnöm a fejem, hogy az autóba miképp fogja ezt mind betenni. Arra már nem is merek gondolni, hogy maga a sofőr, Szabi be tud-e ülni a kormány elé. Persze friss péksüteményeket is a reggelinknek tudhatunk, ezt a pékségből szállítja be nekünk Szabi.
Az ebédünk közt szerepel a pizza, ami miatt Aternak 3 nappal a tábor előtt oda kell telefonálnia, hogy egy hadseregnyi pizzát rendelnénk. A borsófőzeléket, a rántott húst, továbbá a különböző köreteket a tábortól nem messzire elhelyezkedő kolesz konyháján készítik.
És végül a nap utolsó étkezése, a vacsora. Az estebéd nálunk változatos. Hideg és meleg vacsora is van a táborban. Például gírosz, croissant, brassói, szendvics. Amint az utolsó falatokat is megettük, s az étel a hasunkban van, már csak a mosogatás van hátra, ami szerencsére nem a mi feladatunk.
A büfé működése igen egyszerű. A tábor előtt feltöltik az összes üresen álló fagyasztót, a hűtőket és a pultokat. Ha a kifogyás szélén áll valami, rendelnek belőle utánpótlást.
Balati Bernadett