A mai fiatalság nagy része ebben a betegségben szenved. Nincs rá gyógymód, és vigyázat: fertőző! Amint a gyerek megkapja a legújabb, méregdrága okostelefont, egyből wifit keres. De miért is van ez?
A baj szerintem egész kisgyerekkorban kezdődik, amikor a szülő beszélgetés helyett beülteti a tévé elé csemetéjét, kinyírva ezzel az összes kommunikációt. Ez később sem változik. Mivel a kamaszok egész nap a netet böngészik, nincs idejük egymásra. Eltávolodnak a családjuktól és a barátaiktól is, habár a látszatát megpróbálják fenntartani a közösségi oldalakon, képek és idézetek segítségével. Azt nem is kell mondanom, hogy ezek a kamubarátságok mennyire rövid életűek. Sajnos egyre több felnőtt is elcsábul, és rabjává válik ennek a szenvedélynek. Az internet egyre több embert szippant magába. Ez tény. Egyre több az olyan oldal, amit még be sem töltött a gépem, máris érzem, ahogy butulok. Nem is beszélve arról, hogy a sok rövidítés miatt a legtöbb ember elfelejtett írni. Ez elég szomorú. Nincs is annál kínosabb, mint amikor az irodalomdolgozatodba a „hogy” szó helyett csak egy „h” betűt írsz.
Nehogy félreértsétek, ezzel nem azt akarom mondani, hogy az internet fölösleges! Vannak előnyei is:
1. Mivel sokatoknak van úgynevezett mobilinternet a telefonján, bárhol, bármikor elérhetitek a másikat, ha esetleg nincs pénz a telefonján, és emiatt nem lehet felhívni, ami simán előfordulhat.
2. Pillanatokon belül utána tudsz nézni bármilyen információnak, amire szükséged van. És nem arra gondolok, amikor a történelemdolgozatnál nem jut eszedbe valami.
3. A netről le tudsz tölteni filmeket, ami valójában tilos, de ez nem tart vissza senkit attól, hogy ingyen nézzék meg kedvenc filmjeiket.
4. A Tumblr jó, és pont.
5. Az internet alapjában véve király dolog, persze csak akkor, ha nem ülsz előtte a nap 24 órájában.
Szóval ne üljetek sokat a gép előtt, menjetek ki a szabadba, vagy olvassatok egy jó könyvet!
Simon Sára
