KÉP/ZELD

Mendlik Bálint fotótanár, a Pongrác arca, grafikus, és megint munkanélküli. 10 éve kapja el a tábor legjobb pillanatait, és ezt a tudást adja át a gyerekeknek is.

KecskeNEWSás: 10 éve vagy a PT-ben. Végig fotót tanítottál?

Bálint: Az első évemben infót.

KN: Az hogy lehet, programozó vagy, esetleg ez a szakmád civilben is?

B: A fotózás? Nem az a szakmám. Grafikus webdesignerként végeztem.

KN: És hogy kapcsolódik ehhez a fotózás?

B: A fő kapcsolódási pont a Photoshop a kettő között, de sokszor van szükség fotókra is például egy webdesign esetében, olyankor van, hogy én magam készítem el, vagy régebbi sajátokból választok, ha találok valami passzolót.

KN: Úgy tudom, sokszor voltál munkanélküli, és ilyenkor farmon dolgoztál. Miért?

B: Mert nem bírom a napi nyolcórás bezártságot, úgyhogy mindig otthagytam őket, és leléptem. Külföldre főleg.

KN: Hova? Az befolyásol, hogy franciául is beszélsz?

B: Franciául már alig tudok, úgyhogy nem befolyásol. Eddig Franciaországon kívül Ausztriában, Németországban és Norvégiában voltam huzamosabb ideig; ha megyek megint valahova, akkor német vagy angol terület lenne a cél.

KN: Miért  van 5 fotótanár? Nem lenne elég 2?

B: A fotón lévő táborozók létszáma 40-50 körül szokott lenni, és ez per főre eléggé nehéz lenne. Még így is.

KN: Mit tudtok kezdeni egy hétéves gyerekkel, akinek minden vágya a fotózás, de elég amatőr?

B: Volt már rá példa, az ilyeneket elég nehéz bevonni azokba a feladatokba, amiket kapnak, úgyhogy a többiekhez képest kicsit szabadabban lehetnek, szóval nem várunk el semmit, a lényeg, hogy jól érezzék magukat, erre nagyon figyelünk.

KN: És egy olyan táborozóval, aki már sokadik éve van fotószekción és mindent tud, amit ti meg akartok tanítani?

B: Erre ritkán van példa. Többnyire elfelejtik egy év alatt, és fel kell eleveníteni a tanultakat, a feladatokat meg ugyanúgy teljesítheti, ő már kiemelkedőbb lesz, ha tényleg ért hozzá. A Lucának meg a Marcinak vannak többnyire ilyen diákjai, ők sokkal inkább a szemléletre mennek, mint a technikára. Inkább ilyen „deep” feladatokat adnak. De mondok egy másik példát, van, akit bevonunk az esti programfotózásba, amivel egyfelől le tudjuk kötni, másfelől fejlődik az a képessége, hogy elkapja a pillanatot. Vagyis nemcsak beállított, műtermi vagy azon kívüli kompozíciókat mutatunk, hanem a valóság azonnali leképezését is gyakorolhatják.

KN: Ha valakinek nincsen gépe, hogy tud fotózni?

B: Ilyenkor adunk neki gépet, mert a tábornak is van egy alapkészlete, amit erre az időre kölcsönzünk a gyerekeknek.

KN: És mindig van elég?

B: Megoldjuk, hogy legyen – kacsint rám.