A MÓKUSÉLET ELVISELHETETLEN KÖNNYŰSÉGE

10380022_768085006576360_7772012840536941793_o

Mert jó, izgi, buli, vicces… De talán fejtsük ezt ki egy kicsit részletesebben.

Sok mókust végigkérdeztem, akik körülbelül ugyanezeket a szavakat használták. Gondoltam, könnyebben taglalják a véleményüket, ha kérdéseket teszek fel, de még így sem volt egyszerű.

Miért jöttél vissza a táborba?

Néhányan nem voltak táborlakók, mielőtt jelentkeztek volna mókusnak. Ismerőstől hallottak a táborról, és sikerrel felvették őket. Természetesen ők is ugyanannyira szeretik és megszokták már az itteni légkört, mint azok, akik kisebbként is itt töltötték a nyarat. Sokan puszta szeretetből, megszokásból és kíváncsiságból jöttek vissza, hogy lássák, milyen a nagyobbak szemével a tábor, és ők is kiélvezhessék e csodának az összes oldalát.

10380022_768085006576360_7772012840536941793_o

Hány éve vagy a tábor lakója?

Mivel a legtöbben gyerekként érkeztek, megeshet, hogy 10 évnél is régebben boldogítják a tábort, ami szerintem igen elismerendő. Az átlag időtartam 3-7 év, beleszámítva a mókusként indulókat is.

Mi a legunalmasabb dolog, amit egy mókusnak csinálnia kell?

Elvileg ilyen munka nincs! Mindig minden élvezhető, és ha véletlenül mégis előfordul, hogy valaki kezd beleesni az unalom tengerébe, feltalálja magát, például őrségben ülve vicces helyzetjelentéseket ír („11:00 – egy légy elrepülése”). Este pedig visszaolvassák. Izgi, nem? A trambulinfelügyeletnél pedig általában mindig van társaság.

Ugyanúgy élvezed a táborban lévő játékokat, mint régen?

Persze! Lehet, hogy most nem vesznek részt bennük úgy, mint „annak idején”, de élvezik a gyerekekkel együtt, és visszaemlékeznek, hogy ebben milyen bénák, vagy ritka esetben királyak voltak.

Miért gyere vissza mókusnak vagy kismókusnak?

Mert megéri! Nem kell egész nyáron unatkozni, és álomutazásokról álmodozni. Nem kell stresszelni, hogy mégis mi a fene lesz veled és a nyári melóval. Végezetül pedig: tartozol ennyivel. Ahogy egy bölcs mókus mondta:

„Amit kaptál a táborban, azt próbáld továbbadni.”

Soós Sára